A mindfulness, magyarul tudatos jelenlét tulajdonképpen a figyelem szándékos irányítása a  jelen pillanat tapasztalataira,  ami technikailag formális és informális meditáció gyakorlásával sajátítható el. Jelen formájában Jon Kabat-Zinn dolgozta  ki elsősorban buddhista meditációs eljárások és a hatha jóga alapjaira építkezve, először  egészségügyi alkalmazásra a Massachusetts-i Egyetem Orvostudományi Karán az 1970-80-as évektől. A tudatos jelenlét gyakorlásának közvetlen célja nincs, de a rendszeres gyakorlás következtében csökken a stressz, a tudatosság az élet egyre több területén megjelenik, javul az együttérzés képessége - önmagunk felé is, könnyebben megbékélhetünk az elkerülhetetlen nehézségekkel, szorosabb és barátságosabb viszonyba kerülhetünk saját testünkkel, javulhatnak emberi kapcsolataink.  A tudatos jelenlét a legalaposabban vizsgált mentális egészséget támogató technika: hatékonyságát az életminőség javítása, a szorongáscsökkentés, traumaoldás, depresszió kezelés és sok más területen  számtalan kutatás igazolja, emiatt számos országban az egészségügyi ellátás és az oktatás részévé vált.  

Miért van  ennyi pozitív hatása az egész testben annak, hogy egyszerűen ráhangolódunk a közvetlen tapasztalatainkra? A kutatók úgy vélik, hogy az éber figyelem előnyei azzal függnek össze, hogy képes csökkenteni a szervezet stresszre adott válaszát. A krónikus stressz ronthatja a szervezet immunrendszerét, krónikus gyulladásos folyamatokhoz és sok más egészségügyi problémához vezethet. A stresszreakció csökkentésével az éber figyelem az egész testre hatással lehet.

A pszichológiai kutatások azt találták, hogy az éberség két különböző stressz-útvonalat befolyásol az agyban, megváltoztatva az agy szerkezetét és aktivitását a figyelem- és érzelemszabályozáshoz kapcsolódó területeken. Azt  is kezdjük megérteni, hogy a mindfulness mely elemei felelősek jótékony hatásaiért. A meditációs tanulmányok áttekintése során a pszichológiai kutatók erős bizonyítékot találtak arra, hogy az MBCT-n (mindfulness alapú kognitív terápia) részt vevők stressz idején kevésébé reagálnak negatív gondolatokkal vagy egyéb kedvezőtlen érzelmi reakciókkal. 

Tulajdonképpen bárkinek, aki szívesen élné kevesebb stresszel, tudatosabban a mindennapjait. 

A pszichés problémák közül igazoltan hatékony a javításában: depresszió, szorongás, pánik zavar, függőségek, szomatizációs panaszok, poszttraumás stressz, ADHD, szenzoros feldolgozási zavar, étkezési- és testképzavar, krónikus fájdalom szindróma, stb. esetén.

Jótékony hatásait számos emberi csoporton mutatták ki: háborús veteránokon, krónikus fájdalommal élőkben, diákoknál, kisebbségi lét okozta stresszel szembesülőknél, fogvatartottaknál, egészségügyi és oktatási dolgozóknál, stb.