A mindfulness, magyarul tudatos jelenlét tulajdonképpen a figyelem szándékos irányítása a jelen pillanat tapasztalataira, ami formális és informális meditációk rendszeres gyakorlásával sajátítható el. Az általam is oktatott MBSR módszert (tudatos jelenlét alapú stresszcsökkentés) jelen formájában Jon Kabat-Zinn dolgozta ki, elsősorban buddhista meditációs technikák és a hatha jóga alapjaira építkezve, kezdetben kifejezetten egészségügyi alkalmazásra a Massachusetts-i Egyetem Orvostudományi Karán az 1970-80-as évektől. A tudatos jelenlét gyakorlásának közvetlen célja nincs, de a rendszeres gyakorlás következtében csökken a stressz, a tudatosság az élet egyre több területén megjelenik, javul az együttérzés képessége - önmagunk felé is, könnyebben megbékélhetünk az elkerülhetetlen nehézségekkel, szorosabb és barátságosabb viszonyba kerülhetünk saját testünkkel, javulhatnak emberi kapcsolataink. A tudatos jelenlét a tudomány eszközeivel a legalaposabban vizsgált mentális egészséget támogató technika: hatékonyságát az életminőség javítása, a szorongáscsökkentés, traumaoldás, depresszió kezelés és sok más területen számtalan kutatás igazolja, emiatt számos országban az egészségügyi ellátás és az oktatás részévé vált.
Miért van ennyi pozitív hatása az egész testben annak, hogy egyszerűen ráhangolódunk a közvetlen tapasztalatainkra? A kutatók úgy vélik, hogy az éber figyelem előnyei azzal függnek össze, hogy képes csökkenteni a szervezet stresszre adott válaszát. A krónikus stressz ronthatja a szervezet immunrendszerét, krónikus gyulladásos folyamatokhoz és sok más egészségügyi problémához vezethet. A stresszreakció csökkentésével az éber figyelem az egész testre hatással lehet.
A pszichológiai kutatások azt találták, hogy az éberség két különböző stressz-útvonalat befolyásol az agyban, megváltoztatva az agy szerkezetét és aktivitását a figyelem- és érzelemszabályozáshoz kapcsolódó területeken. Azt is kezdjük megérteni, hogy a mindfulness mely elemei felelősek jótékony hatásaiért. A meditációs tanulmányok áttekintése során a pszichológiai kutatók erős bizonyítékot találtak arra, hogy az MBCT-n (mindfulness alapú kognitív terápia) részt vevők stressz idején kevésébé reagálnak negatív gondolatokkal vagy egyéb kedvezőtlen érzelmi reakciókkal.
Tulajdonképpen bárkinek, aki szívesen élné kevesebb stresszel, tudatosabban, önmagához, másokhoz, érzelmekhez és gondolatokhoz bensőségesebben kapcsolódva a mindennapjait. A mindfulness vallástól, világnézettől, ezoterikus megközelítésektől mentes (de szinte bármilyen vallással vagy világnézettel összeegyeztethető), nagyon egyszerű és gyakorlatias, mondhatni földhöz ragadt módszer, mely bárki által megtanulható egy kis gyakorlással. A legtöbb testi vagy lelki betegség nem akadálya a mindfulness tanulásnak, sőt, rengeteg állapotban közvetlen vagy közvetett jótékony hatással bír.
A pszichés problémák közül igazoltan hatékony a javításában: depresszió, szorongás, pánik zavar, függőségek, szomatizációs panaszok, poszttraumás stressz, ADHD, szenzoros feldolgozási zavar, étkezési- és testképzavar, krónikus fájdalom szindróma, stb. esetén.
Jótékony hatásait számos emberi csoporton mutatták ki: háborús veteránokon, krónikus fájdalommal élőkben, diákoknál, kisebbségi lét okozta stresszel szembesülőknél, fogvatartottaknál, egészségügyi és oktatási dolgozóknál, stb.
Mi NEM a mindfulness? NEM relaxáció. Bár a tudatos jelenlét gyakorlásának gyakori velejárója az ellazulás, a cél nem ez, hanem ítélkezésmentesen együtt lenni azzal, ami éppen van. NEM jár módosult tudatállapottal, extázissal vagy egyéb szokatlan tapasztalással. Épp ellenkezőleg: azzal vagyunk együtt ami éppen most jelen van. NEM pszichoterápia, de annak kiváló előkészítője vagy kiegészítője lehet.