"A mentális egészség a jóllét olyan foka, amelyen az egyén megvalósítja képességeit, meg tud küzdeni az élet mindennapos nehézségeivel, eredményesen és gyümölcsözően képes dolgozni, valamint hozzá tud járulni saját közösségének jóllétéhez." (WHO)
"...az embernek a mentális fejlődéséhez és egészségéhez szüksége van arra, hogy más fajokhoz és a természethez is mély, kiegyensúlyozott kapcsolat fűzze." (E. O. Wilson: Biophilia)
Partnerség
A páciens a gyógyítás-gyógyulás folyamatában nem passzív elszenvedő, hanem aktív, felelős partner, aki orvosával együttműködve, folyamatosan tájékozódva/tájékoztatva, az orvos által felajánlott terápiás eszközöket, javaslatokat és saját képességeit is igénybe véve saját problémájával küzd meg, vagy él együtt.
Bizonyítékon alapuló orvoslás (Evidence Based Medicine):
„Az egyedi beteggel kapcsolatos klinikai döntéshozatal olyan megközelítési módja, melynek során az orvos a legmegbízhatóbb, szisztematikusan feldolgozott tudományos bizonyítékok ismeretében, az egyéni klinikai tapasztalat felhasználásával, a beteggel konzultálva dönti el, hogy melyik lehetőség a leghatásosabb, leghatékonyabb és legmegfelelőbb az adott beteg számára”. Muir Gray
Humanisztikus szemlélet
"A feltétel nélküli elfogadás a legnagyobb élmény, amelyet egy ember átélni képes." Carl Rogers
Mélyen hiszek abban, hogy minden emberi (és nem emberi) lény értékes és pótolhatatlan - úgy, ahogy van, származásával, hitével, emlékeivel, érzelmeivel, gondolataival, személyiségéval és indentitásaival együtt. A terápiának nem az a célja, hogy a kliens/páciens megváltozzon, hanem hogy sokkal kevesebb szenvedéssel élhesse az életét.
Pszichoszomatika
"A pszichoszomatika kifejezés a lélek és test egységére utal. A pszichoszomatikus orvoslás a gyógyítás olyan általános irányultságát jelenti, amely a megbetegedések keletkezésében, lefolyásában és kezelésében figyelembe veszi a testi, lelki és társadalmi kölcsönhatásokat." webbeteg
Intra- és interperszonális neurobiológia
Az interperszonális neurobiológia (IPNB) egy lenyűgöző, interdiszciplináris terület, amelyet Dr. Daniel Siegel fejlesztett ki az 1990-es években. Lényegében azt vizsgálja, hogy az emberi kapcsolatok, az elme és az agy hogyan fonódnak össze, és hogyan befolyásolják egymást folyamatosan az életünk során. Az IPNB a különböző tudományágak (pl. idegtudomány, pszichológia, kötődéselmélet) eredményeit ötvözi, hogy átfogó képet adjon arról, hogyan formálják személyes élményeink és interperszonális kapcsolataink az agy fejlődését és működését. Ez a kölcsönhatás pedig hatással van az érzelmi, szociális és kognitív folyamatainkra. Egyszerűen fogalmazva, az IPNB azt hangsúlyozza, hogy a kapcsolataink és a társas interakcióink mélyrehatóan befolyásolják a mentális egészségünket és az idegi működésünket.